Bijou


2009.08.21. 11:50 | Szerző: Zendo | Kommentek: 1

Csalóka a névválasztás, mert amíg a bizsu valódinak látszó ékszert jelent, addig a Bijou zenéje fehér arany nyaklánc brill medállal: légies könnyedségű  és kellően visszafogott elegancia diszkrét csillogással.

 

A Tánc című MR2 slágerrel váltak ismertté. A gimnáziumi szerelmek hangulatát idézi fel nekem a dal, amikor a tornatermi bulik alatt torkunkban dobogó szívvel kértünk fel táncolni egy lányt.
 
Hártó Szilvia melankolikus hangjától a múltba révedünk, megszorítja tétova kezünket és újraéljük az első lassúzás bizsergető érzését.
 
Igazodtam  a Bijou minimál hangzásához, mert hirtelen felindulásból kiszórtam 4 hangfalas szettemet surround erősítőstől és helyette a  parányi mono  Tivoli Audión hallgatom a zenét. A 30 év kutatómunkájával kifejlesztett hangdoboz csodákra képes, torzítás mentesen elektronikus újrakeverés nélkül a természetes élő hangot varázsolja vissza, mintha csak a stúdióban ülnénk a zenészek lábánál kuporogva.
 
A Bijou zenekar újra testközelbe hozza a zenét, a sok ezer wattos hangszórókból bömbölő fényeffektekkel sokkoló eksztázis helyett egy szál mikrofonnal gyengéden hozzánk simul a zene és mi menten libabőrösek leszünk a gyönyörtől. A selyemruha hűvös tapintása alatt érezzük a  lüktető meleget.
 
A Depresszió című számról elsőre a Beatrice Meditációja jutott eszembe a témaválasztás miatt, de ez a dal mégsem a köztes létben megragadt lélek fájdalmáról szól, a céltalan lét keserűségéről.
 
Életünk sodró folyója néha egyszerűen csak kiszélesedik, lelassul, hullámai kisimulnak és ilyenkor megtapasztalhatjuk a csendet és a belső békét ha kalimpálás nélkül lemerülünk az örvény mélyébe, hogy aztán onnan könnyedén újra a felszínre jussunk és a csendes sodrásra feküdve újra csatlakozhassunk a Lét szüntelen forgatagába.
 
Ez a depresszió pozitív hatása, nélküle csak átrohannánk életünkön és csak a felszínt érzékelnénk. Aki mélyre mer merülni, azt utána magasba emeli a felhajtóerő.
 
A slow food éttermek nyugalma árad ebből a zenéből. A McDonaldsok vadító színekre festett fala és a bömbölő zene arra kényszerít, hogy mielőbb letuszkoljuk a junk food-ot torkunkon, míg a slow food mozgalom az ízek újra megtapasztalására buzdít.
 
Jó étvágyat kívánok!

 

KOMMENTEK


Imre

2009.10.20. 19:53

A Magyar Dal Napján végre láthattam élőben is a Bijou-t. Mikor először hallottam ezt a nevet Fábry Sándor Esti Showderében, azt gondoltam, az meg ki? És kikapcsoltam a TV-t. De aztán rájöttem, hogy azért, mert nem ismerek egy együttest, még lehet jó, és visszakapcsoltam. És amint meghallottam Szilvi hangját, kiderült, hogy nagyon jól döntöttem, ilyen szép hangot még soha nem hallottam azelőtt. Azóta kerestem az alkalmat, hogy eljussak egy Bijou koncertre. 2009. szeptember 13-án végre sikerült. Köszönöm az élményt.
(Bár kár, hogy a Táncot nem hallhattuk.)

KOMMENTÁLD EZT A BEJEGYZÉST


ajax loader